Királycsinálók

Királycsinálók – ciklus

Gagor utazása (Második fejezet)

Männelor neve sokáig dobolt a fejében. Éjszakákon át csak forgolódott, lucskosra izzadta párnáját. Néha napközben is kísértette az a pokolbéli nap, amikor az arcába vágták: ügyes, de vesztes!
A következő holdhónapban egy partit sem játszott. Miután kiköltözött a felújított kikötői házból, egy egyedülálló asszonytól bérelt szobát. Vagyona elfért a zsebében a még gyermekként preparált dobókockái mellett. Néhány tucat platinaérme és egy kisebb erszény drágakő jelentette az újrakezdés reményét.

Olvass tovább

Gagor története

 Lóti-futi! Így nevezték a faluban. Egy dolga volt, bort és harapnivalót vinni a földeken napszámolóknak.
 Kéthíd nagyvárosnak számított, de halandó a határból nem nagyon ért el odáig. Aki földtúró, az nem ér rá városi népekkel diskurálni. Legfeljebb a jeles napokon, minden telihold napján a vásárra menve érinthette a csinált utat a rongyosok lába.
 Hídverő Gagor – nevét apjának jártasságáról kapta – gyerekként sokszor utazott a szekéren a vásárba. Anyja reá bízta a tojásokat. Gagor sokszor sírta el magát, ha keveset ajánlott egy-egy gazdasszony a portékáért, ennek eredménye még egy érme volt tojásonként. A könnye úgy folyt, mint a vízesés egészen addig, amíg a vevő az áruval el nem tűnt a szeme elől.

Olvass tovább

Városházi Híradó

Varázslók, boszorkányok, harcosok és a sport
Regényt írt a Budafoki Kosárlabda Klub igazgatója

A sport, de különösen a kosárlabda iránt érdeklődők bizonyára jól ismerik a Budafoki Kosárlabda Klub klubigazgatóját, Balog Istvánt, aki az egyesület vezetése mellett nagy gondot fordít az utánpótlás nevelésére is. Azt azonban kevesen tudják a kosárlabdaedzőről, hogy szabadidejében irodalommal foglalkozik, és nemcsak olvas, hanem ír is. A napokban lát napvilágot első könyve, A torony, amelyet egy trilógia első darabjának szán. A szerzői kiadásban megjelenő fantasy könyvbemutatóját április 8-án 18 órától tartják a Klauzál Házban.
– Mi ösztönözte arra, hogy könyvet írjon?
– Az írás, csakúgy, mint a tanítás vagy az edzősködés, egyfajta belső késztetésből fakad. Az ember megpróbál valamit átadni magából, valami olyat, ami jó. Rengeteget olvastam, de egyre kevesebb olyan könyv került a kezembe, amelyik tetszett, ezért úgy gondoltam, írok egy olyan történetet, amelyet én is szívesen olvasnék.
– Miért a fantasy műfaját választotta?
– A fantasy, ahogy a népmesék is, örök marad. Felépítésében ahhoz hasonló. A toronyban is vannak pozitív és negatív hősök,
akiknek a jellemfejlődése végigkövethető, konfliktus és tanulság. Fantasyregényem a tolkieni Gyűrűk Ura vonalra
hasonlít akár írásmódban, szóhasználatban vagy hangvételben. Önálló világot alkottam: saját panteonnal, politikával, hatalmi helyzetekkel, gondosan felépített karakterekkel – harcosokkal,
boszorkánnyal, varázslóval és pappal. Kétszáztíz oldalas regényem érdekessége, hogy minden egyes papi imát versbe foglaltam.
– Milyen előzmények után született meg a könyv?
– Fiatal felnőttként sokat játszottam fantasy szerepjátékot, és az akkor kitalált karaktereket építettem tovább a könyvemben. 2007-ben írtam meg az első ötven oldalt, amely azután tizenhárom évig pihent az asztalfiókban. A Covid ideje alatt elővettem, kidobtam belőle negyvenkilenc oldalt, és 2021-ben, a nyár végére elkészültem a trilógia első kötetével. A háromrészesre tervezett regény állomásai a fejemben vannak, az elejétől a végéig tudom, honnan hova akarok eljutni,
így rövidesen elkezdhetem a második könyvet. Fantasyt író barátaimmal pedig arra gondoltunk, hogy saját világainkat
összedolgozva létrehozunk egy nagy fantasycsaládot.
Tamás Angéla

Derek páter története

Nem telt úgy el nap, hogy ne emlékezett volna.
Sokáig nem értette, miért mondtak le róla.
Elf nemesek gyermekeként önfeledt éveket tudhatott maga mögött. Az udvari kötelezettségekbe hamar beletörődött. A hercegek élete sok mindenben hasonlít a királyéhoz: udvari vizitálás, estélyek és bálok, fantasztikus, ám meglehetősen kényelmetlen ruhák kavalkádja. Szoptatós dajkák, nevelőnők egész sora, mindez megkoronázva maga korabeli, csacsogó grófkisasszonyokkal.
Nagybátyját, a királyt sokszor látta, de az talán, ha kétszer szólt hozzá eddigi életében. Számára ő csak egy volt a sok gyerek között, igaz az uralkodó fivérének egyetlen gyermeke.

Olvass tovább

Coren Cormain története

Alig pár nyarat élt meg és nagyapja írni, olvasni tanította. Ismerkedett a számokkal és azok összefüggéseivel. Nagyapjától csipegette fel az algebra morzsáit, aki úgy mondta: mindennek az alapja az algebra. A szellő zúgásának, az erdő tobzódásának, az áradó patak sodrának, a láng megfejthetetlen alakjának és a mágiafonatok rendszerének.
Nagyapja, Tanterix, korának híres varázslója volt egészen a mágusháború leveréséig. Ezután felhagyott a varázslással és elvonult a nyilvánosság elől. Temérdek idejét unokája okításával töltötte.

Olvass tovább

Szkiriosz története

Hogy milyen egy hatrongyosi nemesi család gyermekének lenni? Szkiriosz ebből annyit
érzékelt, hogy nem éhezett, szép gúnyában járhatott és a kandalló tüzét is táplálták a hideg
napok beköszöntével.
Gyermekként sokat játszott a cselédgyerekekkel és a házhoz tartozó kutyákkal. Fára másztak,
pocsolyában tapodtak, sebes folyású patakban lógatták lábukat. S ha éhesen néztek rá, a saját
konyhájukból lopott finomságokat.

Olvass tovább

Nyilvános könyvbemutató

Szeretettel meghívok mindenkit a 2022. április 8-án pénteken, 18.00-20.00 között tartandó, kötetlen, baráti hangulatú könyvbemutatómra!

Helyszín:
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ
Budapest Nagytétényi út 31-33. 1222 (Campona Üzletközpont, Média Centerrel szemben (RTL Klub Székház))

Parkolás:
A Campona összes parkolója és mélygarázsa ingyenes

A bemutató végén a könyvem 3000 Ft-os kedvezményes áron megvásárolható, melyet igény szerint nagyon szívesen dedikálok!

Örülnék, ha találkoznánk!

B. I.

Tengerparti Andarosz története

Gyermekként nem ismerte az apját. Anyja, Ilina Catenares bárónő titkolta a férfi kilétét, még szüleinek sem volt hajlandó elárulni, kinek kell gratulálni vagy kit kell vasra veretni a megesett elf leány miatt.
A család egy kisebb birtokán nőtt fel a szekérút szomszédságában, Ramallától lóváltásnyi távolságra. Egyszerű tünde gyerekként cseperedett fel. Sokat tanult a környékbeliektől, akik magukkal hozták a természet szeretetét. Együtt játszottak a réten a virágok között, ismerték a mezők hatlábjait, s hangjukról sorolták az erdők madarait. Fára másztak, vízmosásban ugrándoztak, hidegvizű patakokban fürödtek.

Olvass tovább