Királycsinálók

Királycsinálók – ciklus

Gagor utazása (Második fejezet)

Männelor neve sokáig dobolt a fejében. Éjszakákon át csak forgolódott, lucskosra izzadta párnáját. Néha napközben is kísértette az a pokolbéli nap, amikor az arcába vágták: ügyes, de vesztes!
A következő holdhónapban egy partit sem játszott. Miután kiköltözött a felújított kikötői házból, egy egyedülálló asszonytól bérelt szobát. Vagyona elfért a zsebében a még gyermekként preparált dobókockái mellett. Néhány tucat platinaérme és egy kisebb erszény drágakő jelentette az újrakezdés reményét.

Olvass tovább

Gagor története

 Lóti-futi! Így nevezték a faluban. Egy dolga volt, bort és harapnivalót vinni a földeken napszámolóknak.
 Kéthíd nagyvárosnak számított, de halandó a határból nem nagyon ért el odáig. Aki földtúró, az nem ér rá városi népekkel diskurálni. Legfeljebb a jeles napokon, minden telihold napján a vásárra menve érinthette a csinált utat a rongyosok lába.
 Hídverő Gagor – nevét apjának jártasságáról kapta – gyerekként sokszor utazott a szekéren a vásárba. Anyja reá bízta a tojásokat. Gagor sokszor sírta el magát, ha keveset ajánlott egy-egy gazdasszony a portékáért, ennek eredménye még egy érme volt tojásonként. A könnye úgy folyt, mint a vízesés egészen addig, amíg a vevő az áruval el nem tűnt a szeme elől.

Olvass tovább

Derek páter története

Nem telt úgy el nap, hogy ne emlékezett volna.
Sokáig nem értette, miért mondtak le róla.
Elf nemesek gyermekeként önfeledt éveket tudhatott maga mögött. Az udvari kötelezettségekbe hamar beletörődött. A hercegek élete sok mindenben hasonlít a királyéhoz: udvari vizitálás, estélyek és bálok, fantasztikus, ám meglehetősen kényelmetlen ruhák kavalkádja. Szoptatós dajkák, nevelőnők egész sora, mindez megkoronázva maga korabeli, csacsogó grófkisasszonyokkal.
Nagybátyját, a királyt sokszor látta, de az talán, ha kétszer szólt hozzá eddigi életében. Számára ő csak egy volt a sok gyerek között, igaz az uralkodó fivérének egyetlen gyermeke.

Olvass tovább

Coren Cormain története

Alig pár nyarat élt meg és nagyapja írni, olvasni tanította. Ismerkedett a számokkal és azok összefüggéseivel. Nagyapjától csipegette fel az algebra morzsáit, aki úgy mondta: mindennek az alapja az algebra. A szellő zúgásának, az erdő tobzódásának, az áradó patak sodrának, a láng megfejthetetlen alakjának és a mágiafonatok rendszerének.
Nagyapja, Tanterix, korának híres varázslója volt egészen a mágusháború leveréséig. Ezután felhagyott a varázslással és elvonult a nyilvánosság elől. Temérdek idejét unokája okításával töltötte.

Olvass tovább

Szkiriosz története

Hogy milyen egy hatrongyosi nemesi család gyermekének lenni? Szkiriosz ebből annyit
érzékelt, hogy nem éhezett, szép gúnyában járhatott és a kandalló tüzét is táplálták a hideg
napok beköszöntével.
Gyermekként sokat játszott a cselédgyerekekkel és a házhoz tartozó kutyákkal. Fára másztak,
pocsolyában tapodtak, sebes folyású patakban lógatták lábukat. S ha éhesen néztek rá, a saját
konyhájukból lopott finomságokat.

Olvass tovább

Tengerparti Andarosz története

Gyermekként nem ismerte az apját. Anyja, Ilina Catenares bárónő titkolta a férfi kilétét, még szüleinek sem volt hajlandó elárulni, kinek kell gratulálni vagy kit kell vasra veretni a megesett elf leány miatt.
A család egy kisebb birtokán nőtt fel a szekérút szomszédságában, Ramallától lóváltásnyi távolságra. Egyszerű tünde gyerekként cseperedett fel. Sokat tanult a környékbeliektől, akik magukkal hozták a természet szeretetét. Együtt játszottak a réten a virágok között, ismerték a mezők hatlábjait, s hangjukról sorolták az erdők madarait. Fára másztak, vízmosásban ugrándoztak, hidegvizű patakokban fürödtek.

Olvass tovább

Vadrózsa története

Árva lehetett vagy egyszerűen kitették a mezőre prédának? Sosem tudta meg. Neki egy ember jelentette a családot. Latisha az ószeresnő, aki talált, lopott áruval üzletelt. Handlé, aki másodkézből mindent beszerzett, amit kértek tőle. Talán ő is így került hozzá, másodkézből!
Anyjaként szerette, hiszen ételt és fedelet adott, melegítette a pokróc alatt. Ünnepnapokon dézsát kerített, abban mosdatta, illatos olajat öntve a langyos vízbe. Egy ilyen szép lányhoz illik a kényeztetés!

Olvass tovább